Számviteli szabályok

Áfateher-csökkentés: amikor ne lépjen be az egyablakos rendszerbe!

Hogyan mentesülhetnek a távolról is nyújtható szolgáltatásokat végző vállalkozások az input forgalmiadó-teher alól? Nem máshogy, mint a minden bejegyzett áfa alanyt megillető adólevonási jog gyakorlása révén. Na, de nézzük, mit is kell erről tudni!
Több cikkünkben is foglalkoztunk azzal a 2015. január 1-jén bekövetkezett az áfatörvénybeli változtatással, amely az úgynevezett távolról is nyújtható szolgáltatásokat (a továbbiakban: tny-szolgáltatások) érinti. Ezek az ismertetések jórészt a tny-szolgáltatások tartalmával, a teljesítés helyének megváltozásával, illetve a kötelezettség teljesítésének egy új lehetőségével, az egyablakos szisztémával foglalkoztak.

 

Most olyan vonatkozásra térünk ki, amely eddig jobbára rejtve maradt, nevezetesen: miként mentesülhetnek az ilyen szolgáltatásokat nyújtók az input forgalmiadó-teher viselése alól.

A válasz kézenfekvőnek tűnik, nem másként, mint a minden bejegyzett áfa alanyt alanyi jogon megillető adólevonási jog gyakorlása révén. Valóban, az esetek többségében ez a jogosultság biztosítja az input forgalmiadó-teher alóli mentesülést. De nem minden esetben, ami épp a már emlegetett egyablakos szisztémával függ össze.

Mielőtt a dolog érdemére térnénk, célszerű emlékeztetni az egyablakos szisztéma lényegére. E lehetőség igénybevétele esetén a tny-szolgáltatások nyújtójának nem kell ilyen minőségében forgalmiadó-alanyként regisztráltatnia magát abban a tagállamban, ahol gazdasági célú letelepedés nélkül teljesít, hanem ezekről az ügyleteiről is abban a másik tagállamban nyújt be bevallást, ahol – fő szabályként – a gazdasági célú letelepedése okán egyébként is nyilvántartásba vették.

Hogy konkrétan melyik tagállam jöhet ebből a szempontból szóba, az alapvetően attól függ, hogy a tny-szolgáltató székhelye az EU-n belül vagy azon kívül van. Amennyiben a székhely az EU-n belül van, akkor kizárólag az a tagállam lehet az egyablakos-rendszer gazdája, ahol a tny-szolgáltatónak a székhelye van.

Ha a tny-szolgáltató székhelye az EU-n kívül van, akkor az egyablakos-rendszer gazdája az a tagállam lehet, ahol – például állandó telephely létesítésével – gazdasági céllal letelepedett, amennyiben több tagállamban is van ilyen helye, akkor ezek közül kell kiválasztania egyet.

Ha viszont a szolgáltató az EU-n belül egyáltalán nem telepedett le gazdasági céllal. akkor az a tagállam az egyablakos rendszer gazdája, amelyet a vállalkozás saját belátása szerint kiválaszt, de választania mindenképpen kell.

A más tagállamban teljesített ügyleteiről szóló negyedéves, a tárgyidőszakot követő hónap 20-áig benyújtandó bevallásban azonban a tny-szolgáltatásokat nyújtó csak fizetendő adót állíthat be, abban levonható tételként nem szerepeltethet olyan előzetesen felszámított adót, amely a másik tagállamban merült fel a tny-szolgáltatások teljesítése érdekében.

Értelemszerűen ez vonatkozik a forgalmi adó elszámolására is (értsd: euróban való megfizetésére), vagyis a kötelezettség teljesítésére eleve nettó módon nem kerülhet sor. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az input forgalmiadó-teher alóli mentesülés egyáltalán ne lenne biztosított, csak éppen erre egy külön eljárás keretei között van lehetőség. Ez az út nem ismeretlen, hiszen az a jelenlegi formájában európai uniós szinten 2010 – a 2008/9/EK tanácsi irányelv hatálybalépése – óta működik.

Az egyablakos-rendszerben levő tny-szolgáltatók így utólagos visszatérítés formájában mentesülhetnek azon input forgalmiadó-teher alól, amely a teljesítés helye szerinti tagállamban merült fel. Az erre irányuló kérelmüket az egyablakos-rendszer helye szerinti állam illetékes adóhatóságához kell elektronikusan benyújtaniuk, majd a kérelmet – bizonyos alaki szűrések után – az adóhatóság szintén elektronikusan továbbítja érdemi döntés céljából a teljesítés helye szerinti, vagyis az adóvisszatérítésre kötelezett állam illetékes adóhatóságához.

taxpassÁfateher-csökkentés: amikor ne lépjen be az egyablakos rendszerbe!
olvass tovább

Az áfalevonás korlátozása a használtcikk-kereskedelemben 2015-ben

Januártól módosult a használtcikk-kereskedőre (viszonteladóra) vonatkozó áfalevonási tilalom. Mit jelent ez a gyakorlatban? Összefoglaltuk.

Hozott-e érdemi változást 2015-re az áfatörvénynek az a módosítása, amely a használtcikk-kereskedőre – a törvény műszavával élve: a viszonteladóra – vonatkozó áfalevonási tilalmat kifejezetten magára a használtcikk belföldi, Közösségen belüli beszerzésére, valamint annak importjára mondja ki (áfatörvény 222. § (1) bekezdés a) pontja)? Véleményem szerint nem. A következőkben ennek megokolására teszek kísérletet.

taxpassAz áfalevonás korlátozása a használtcikk-kereskedelemben 2015-ben
olvass tovább

Jelentős fordulat az áfaszabályokban január elsejétől

Január 1-jétől jelentősen megváltoztak az elektronikus formában megrendelt és nyújtott szolgáltatásokra vonatkozó adózási és számviteli szabályok. Cikkünkben összefoglaljuk, kikre vonatkozik a jogszabály-módosítás, milyen lehetőségeik vannak az érintetteknek, és milyen lépéseket kell megtenniük ahhoz, hogy a törvényben előírt kötelezettségüket teljesíteni tudják.
Az elektronikus formában megrendelt és nyújtott szolgáltatások a mindennapi gyakorlati élet részét képezik, ugyanakkor sokszor nem kis fejtörést okoznak az ehhez kötődő adózási és számviteli kérdések.

Az elmúlt év végéig az uniós vállalkozások által a végső felhasználóknak nyújtott (B2C) szolgáltatások adóztatása a szolgáltatásnyújtó tagállamában történt. Emiatt a végső felhasználóknak nyújtott szolgáltatásoknál versenyelőnyük volt az alacsonyabb áfamértéket alkalmazó tagállamokban székhellyel rendelkező vállalkozásoknak a más tagállamokban letelepedett vállalkozásokkal szemben.

Január 1-jétől viszont a távközlési, rádió- és televízió műsor-, valamint az elektronikus úton nyújtott szolgáltatások adóztatása más az igénybevevő tartózkodási helyén történik. Az új szabályok egyenlő versenyfeltételeket biztosítanak, valamint biztosítják, hogy a áfából származó bevételek az igénybevétel szerinti tagállamban keletkezzenek.

E szolgáltatások helyes adóztatásának érdekében az uniós és az unión kívüli vállalkozásoknak meg kell állapítaniuk az igénybevevő jogállását (adóalany vagy nem adóalany), valamint az igénybevevő tartózkodási helyét (mely uniós tagállam vagy unión kívüli ország).

taxpassJelentős fordulat az áfaszabályokban január elsejétől
olvass tovább