Adózás

A vevő adószámának feltüntetése kötelező?

Többször is előfordult már, hogy üzletben, számlás vásárláskor az eladó kérte a vevő adószámát, mondván hogy ő azt az utasítást kapta a tulajdonostól, hogy minden kiállított számlán tüntesse fel ezt az adatot.
Fordított esetben is gyakori, hogy a számla kiállítójától kéri a vevő, hogy az eladó tüntesse fel a vevői adószámot.
A kérések teljesítése nem minden esetben egyszerű. Egy kézi készpénzes számla kiállításakor könnyen rá lehet vezetni, viszont egy gépi számlázó program esetében, ahol előre minden be van állítva, ott már nem olyan könnyen teljesíthető ez a kérés. Miért fordul elő gyakran ilyen irányú igény?

Az ok talán arra vezethető vissza, hogy 2013. január 1-től az Áfa törvényben olyan új szabály bevezetésére került sor, amely előírja, hogy a kétmillió forint áthárított adót tartalmazó ügyletek esetében szerepeltetni kell a vevő adószámát. Az Art. pedig ugyanezzel összefüggésben nyilatkozattételi kötelezettséget ír elő
A legtöbb félreértés abból adódhat, hogy az Art 31/B § (3) bekezdése akkor is előírja a nyilatkozattételi kötelezettséget, ha egy bevallási időszakon belül több kibocsátott számlából jön össze a kettő millió forint áthárított adó. Ez a bekezdés azonban csak az adólevonást gyakorló adóalanyra vonatkozik, aki természetesen rendelkezik a számlakibocsátó adószámával a befogadott számlák esetében, hiszen az értékesítő adószáma minden esetben kötelezően feltüntetendő.

Tehát az az érvelés, hogy azért kell a vevő adószáma még kisebb értékű számlák esetében is, mert egy bevallási időszakon belül akár össze is jöhet a kétmillió forint áthárított adó, nem állja meg a helyét. Az értékesítőnek ilyen esetben nincs nyilatkozattételi kötelezettsége. Az értékesítőnek azokon a számlákon kötelező feltüntetnie a vevő adószámát és nyilatkozattételi kötelezettsége is akkor keletkezik, ha a 169/B § (2) bekezdése szerint olyan számlát állít ki, amelyben egy másik, belföldön nyilvántartásba vett általános forgalmi adó alanyra áthárított általános forgalmi adó összege a 2 000 000 forintot eléri vagy meghaladja.

Az Áfa törvényből:
169. § A számla kötelező adattartalma a következő:
d) a termék beszerzőjének, szolgáltatás igénybevevőjének
da) adószáma, amely alatt mint adófizetésre kötelezettnek a termék értékesítését, szolgáltatás
nyújtását teljesítették, vagy
db) adószáma, amely alatt a 89. §-ban meghatározott termékértékesítést részére teljesítették, vagy
dc) adószámának vagy csoportos általános forgalmiadó-alanyiság esetén csoportazonosító számának első nyolc számjegye, amely alatt, mint belföldön nyilvántartásba vett adóalany részére a termékértékesítést, szolgáltatásnyújtást teljesítették, feltéve, hogy a terméket beszerző, szolgáltatást igénybevevő adóalanyra a k) pont szerinti áthárított adó a 2 000 000 forintot eléri vagy meghaladja és a termék értékesítője, szolgáltatás nyújtója gazdasági céllal belföldön telepedett le, gazdasági célú letelepedés hiányában pedig lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye van belföldön;

Az Art vonatkozó paragrafusát is érdemes figyelmesen tanulmányozni:
31/B. § (1) Az általános forgalmi adó alanya termék beszerzése, szolgáltatás igénybevétele esetén azon számlákról, amelyekben az áthárított általános forgalmi adó összege a 2 000 000 forintot eléri vagy meghaladja, arról az adómegállapítási időszakról teljesítendő általános forgalmiadó bevallásban, amelyben az ügylet teljesítését vagy az előleg megfizetését tanúsító számla alapján adólevonási jogot gyakorol, számlánként nyilatkozni köteles:
a) a terméket értékesítő, szolgáltatást nyújtó általános forgalmiadó-alany – ideértve az egyszerűsített vállalkozói adóalanyt is – adószámának, csoportos általános forgalmiadó-alanyiság esetén csoportazonosító számának első nyolc számjegyéről,
b) a nevére szóló számlában feltüntetett általános forgalmi adó alapjáról és áthárított általános forgalmi adó összegéről, a számla sorszámáról, valamint
c) a számlában az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 169. § g) pontja szerint feltüntetett időpontról, ennek hiányában a számla kibocsátásának keltéről.
(2) Az általános forgalmi adó alanya termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása esetén azon számlákról, amelyekben egy másik, belföldön nyilvántartásba vett általános forgalmi adó alanyra áthárított általános forgalmi adó összege a 2 000 000 forintot eléri vagy meghaladja, arról az adómegállapítási időszakról teljesítendő általános forgalmiadó bevallásban, amelyben az ügylet teljesítését vagy az előleg megfizetését tanúsító számlában feltüntetett adót meg kell állapítania, számlánként nyilatkozni köteles:
a) a terméket beszerző, szolgáltatást igénybe vevő általános forgalmiadó-alany adószámának, csoportos általános forgalmi adóalanyiság esetén csoportazonosító számának első nyolc számjegyéről,
b) a kibocsátott számlában feltüntetett általános forgalmi adó alapjáról és áthárított általános forgalmi adó összegéről, a számla sorszámáról, valamint
c) a számlában az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 169. § g) pontja szerint feltüntetett időpontról, ennek hiányában a számla kibocsátásának keltéről.
(3) Amennyiben az általános forgalmi adó alanya ugyanabban az adómegállapítási időszakban ugyanazon termékértékesítő vagy szolgáltatást nyújtó által kibocsátott több számlában – ideértve a számlával egy tekintet alá eső okiratot is – áthárított adó tekintetében gyakorol összesen 2 000 000 forintot elérő vagy ezt meghaladó összegben adólevonási jogot, úgy az erről az adómegállapítási időszakról benyújtott általános forgalmiadó bevallásában nyilatkozik:
a) a termékértékesítő vagy szolgáltatást nyújtó általános forgalmiadó-alany – ideértve az egyszerűsített vállalkozói adó alanyát is – adószámának, csoportos általános forgalmiadó-alanyiság esetén csoportazonosító számának első nyolc számjegyéről, ésb) ezen számlákban feltüntetett, áthárított általános forgalmi adó összegéről.
(4) Számla módosítása esetén a számlát módosító okiratot kiállító és az azt befogadó általános forgalmiadó-alany abban a bevallásban, amelyben a módosítás hatását figyelembe veszi, akkor köteles a módosított számlát érintően az (1)–(2) bekezdés szerint nyilatkozni, ha a számlában áthárított általános forgalmi adó akár a módosítást megelőzően, akár azt követően vagy a módosítást megelőzően és azt követően is eléri vagy meghaladja a 2 000 000 forintot. Ebben az esetben az általános forgalmi adó alanya nyilatkozik annak a számlának az (1)–(2) bekezdésben meghatározott adatairól, amelyet a módosítás érint, a módosítás számszaki hatásáról az általános forgalmiadó alap és áthárított általános forgalmi adó tekintetében, valamint a számlát módosító okirat sorszámáról.
(5) Számla érvénytelenítése esetén a számlát érvénytelenítő okiratot kiállító és az azt befogadó általános forgalmiadó-alany, amennyiben az érvénytelenített számlában – ideértve a módosított számlát is – áthárított általános forgalmi adó összege elérte vagy meghaladta a 2 000 000 forintot, abban a bevallásban, amelyben az érvénytelenítés hatását figyelembe veszi, köteles a számlát érintően az (1)–(2) bekezdés szerinti adatokról, valamint a számlát érvénytelenítő okirat sorszámáról nyilatkozni.
(6) Az egyszerűsített vállalkozói adó alanya az általa kibocsátott számlák tekintetében a (2) és (4)–(5) bekezdésnek megfelelően, arról az adóévről benyújtott egyszerűsített vállalkozói adó bevallásban – az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló 2002. évi XLIII. törvény 11. § (5) bekezdés alkalmazása esetén a becslésre irányuló adóhatósági eljárás során – nyilatkozik, amelyben a számlát kiállította.
(7) A 34. § és a 172. § alkalmazásában az (1)–(6) bekezdés szerinti nyilatkozatra (általános forgalmi adó összesítő jelentés) a bevallásra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
(8) A pénzforgalmi elszámolást választó általános forgalmi adó alany által kibocsátott számla esetében az (1) és (2) bekezdés szerinti nyilatkozatot csak egyszer, arról az adómegállapítási időszakról teljesítendő általános forgalmi adó bevallásban kell megtenni, amelyben ezen számla alapján az adózó első alkalommal adólevonási jogot érvényesít, adómegállapításra kötelezett.
(9) A pénzforgalmi elszámolást választó általános forgalmi adó alany termék beszerzése, szolgáltatás igénybevétele esetén az (1) bekezdés szerinti nyilatkozatot ugyanazon számláról csak egyszer, arról az adómegállapítási időszakról teljesítendő általános forgalmi adó bevallásban teljesíti, amelyben ezen számla alapján első alkalommal adólevonási jogot érvényesít.

A NAV is kiadott egy állásfoglalást ezzel kapcsolatban. Ebből idézünk egy részletet:
“Minden egyéb esetben, (Áfa tv. fordított adózás, közösségen belüli értékesítés és a 169. § dc) – a szerk megj.) azaz a belföldön teljesített, egyenes adózású olyan ügyletek esetén, amelyekről kibocsátott számla áfa tartalma nem éri el a 2 millió forintot, vagy a számla áthárított áfát nem tartalmaz (például belföldi adómentes ügyletek esetén, ide nem értve a közösségi adómentes értékesítés esetkörét) a megrendelő adószáma nem kötelező tartalmi eleme a számlának. Nagyon fontos, hogy a számlakibocsátó a fenti három esetkörön túl nem köteles a vevői adószám számlán történő feltüntetésére, még akkor sem, ha ezt a vevő kifejezetten kéri. Tehát például egy belföldi, egyenes adózás alá eső olyan számla esetén, amelyen az áthárított áfa 1 millió forint, a vevői adószám feltüntetése nem kötelező, még akkor sem, ha a vevő kifejezetten jelzi a számlakibocsátó felé, hogy az ő (azaz a vevő) adószámát is tüntessék föl a számlán. A számlakibocsátó ettől függetlenül dönthet úgy, hogy – a vevő kérésének eleget téve – a számlán a vevő adószámlát feltünteti. Lényeges azonban, hogy az áfa-alany vevők sem kötelezhetőek arra, hogy a belföldi, egyenes adózás alá eső olyan ügyletek esetén megadják az adószámukat, ahol az áthárított áfa a 2 millió forintot nem éri el. Nem tagadható meg tehát a vevőtől a részére történő számlakibocsátás a 2 millió forint áthárított áfát el nem érő ügyletek esetén, még akkor sem, ha a vevő a számlakibocsátáshoz az adószámát nem bocsátja a számlakibocsátó rendelkezésére.”
http://nav.gov.hu/nav/ado/afa080101_hatalyos/vevoi_adoszamok_feltuntetese.html?query=vev%C5
%91%20ad%C3%B3sz%C3%A1m

taxpassA vevő adószámának feltüntetése kötelező?
olvass tovább

Mulasztási bírság

Adóbevallás: drága a késés

A legrosszabbul az jár, aki késik a bevallással, késve és keveset fizet, és nem is javítja ki hibáit: ő mulasztási bírságra, késedelmi pótlékra és adóbírságra is számíthat. A kisebb bűnök kevesebbe kerülnek.

Elkésett bevallás – mulasztási bírság

Mulasztási bírságra akkor számíthatunk, ha az szja-bevallási kötelezettséget a határidő lejárta után, de még az adóhatóság felszólítása, ellenőrzése előtt teljesítjük, és a késedelmet nem mentjük ki.
Mulasztási bírsággal jár az is, ha egyáltalán nem adunk be adóbevallást. Ilyenkor azonban az adóhatóság a bírság kiszabásával egyidejűleg határidőt szab és felszólít a bevallás benyújtására. Ha ezt a határidőt elmulasztjuk, akkor a már kiszabott bírság kétszeresét kell megfizetni, ha azonban teljesítjük a kötelezettséget, az adóhatóság korlátlanul mérsékelheti az eredetileg kiszabott bírságot.
A hibásan benyújtott bevallás is mulasztási bírságot von maga után. Ha viszont a késedelmesen benyújtott bevallás egyúttal hibás is, csak a késedelemért szankcionál a hatóság.
A bírság mértékét egységesen határozza meg az adózás rendjéről szóló törvény, magánszemélyek legfeljebb 200 ezer, gazdálkodó és más szervezetek pedig 500 ezer forint bírságra számíthatnak.
Hibásan benyújtott bevallásért magánszemély 20 000 forintig, cégek, egyéb szervezetek és vállalkozók 100 000 forintig terjedő mulasztási bírsággal sújthatók.
A kiszabásnál az adóhatóság mérlegeli a mulasztás körülményeit, így különösen annak súlyát, gyakoriságát, továbbá azt, hogy az adózó, illetve képviselője az adott helyzetben a tőle elvárható körültekintéssel járt-e el. A mulasztási bírság méltányosságból mérsékelhető.

taxpassMulasztási bírság
olvass tovább

Az adózás rendjéről szóló törvény 2014. évi változásai

Letölthető formában a 2014-es adózás rendjét érintő, fontos törvény változások, úgy mint:

  • Ket.-tel összefüggő változások
  • Adókötelezettségek
  • Adószám felfüggesztés, adóbevallás kijavítása
  • Adónyilatkozat – Jövedelemigazolás, Bevallást helyettesítő nyilatkozat
  • Kiutalás időpontja, túlfizetés fogalma
  • EFER
  • Önellenőrzés
  • Adótitok, Adatszolgáltatás
  • Hatósági eljárás
  • Mögöttes felelősség, jogorvoslat
  • Végrehajtás
  • Jogkövetkezmények

A részletes anyag ide kattintva tölthető le

taxpassAz adózás rendjéről szóló törvény 2014. évi változásai
olvass tovább

Adóalap csökkentése: változott a jogszabály értelmezése

Felülírták a korábbi adóhatósági jogértelmezést a tavalyi bírósági ítéletek, akár több tízmilliárd forintot téríthetnek vissza a cégeknek.

Csökkentette adóalapját az iparűzési adó összegével? Ha nem volt nettó adótartozása, a 2006-os évre még visszamenőleg is érvényesítheti ezen jogosultságát. A korábbi, téves adóhatósági jogértelmezésnek ugyanis több bírósági döntés vetett véget.

taxpassAdóalap csökkentése: változott a jogszabály értelmezése
olvass tovább

Útmutató az állami adóhatóság bírságolási gyakorlatáról

Jelen útmutató az ügyfelek tájékoztatását szolgálja, célja, hogy az adózók megismerjék az adóhatóság által a bírságok megállapítása és kiszabása során alkalmazott – általános, valamint az egyes cselekményeknél, mulasztásoknál irányadó – elveket. Ez az útmutató nem minısül jogszabálynak, illetve közjogi szervezetszabályozó eszköznek, ezért alkalmazása az ügyfelekre és a bíróságokra nézve nem kötelezi.

A teljes útmutató letöltéséhez kattints a linkre: Birsagolasi gyakorlatok

taxpassÚtmutató az állami adóhatóság bírságolási gyakorlatáról
olvass tovább

Kuponos akciót tervez? Halassza jövőre!

Érvénytelen vagy létre sem jött szerződések, pénzvisszatérítésre jogosító kuponok – az áfatörvény 77–78. §-ai módosításának köszönhetően az adóalap utólagos csökkenése miatt jövőre ezekben az esetekben sem kell a számla kibocsátójának önellenőriznie az áfa-bevallását.
Talán vannak, akik még emlékeznek arra a reklámfilmre, amelyben a páratlan műveltségű író, újságíró Hegedűs Géza a Larousse enciklopédia új kiadását ajánlotta az olvasók figyelmébe, azzal a jó szándékú túlzással, hogy „ami nincs benne a Larousse-ban, az nincs is”.

Az adózással – pontosabban az általános forgalmi adóval – foglalkozók számára a számlakorrekciók kapcsán valami ilyesmit jelentenek az áfatörvény 77. §-ában felsorolt, az önrevízió alóli kivételként megjelölt esetkörök.

Az adócsomag részeként benyújtott – és az Országgyűlés által elfogadott, illetve az ahhoz kapcsolódó módosító javaslat – az áfatörvény 77. és 78. §-ait egészíti ki.

Miért fontos ez?

Abban az esetben, ha csökken az áthárított adó, a korrekcióból eredő eltérést csak akkor lehet a számla kibocsátójánál (az eladónál) a számla átadásának időszakában elszámolni, ha a számla módosításának – azaz a fizetendő adó csökkenésének – oka az adótörvény 77. §-ában szerepel.

taxpassKuponos akciót tervez? Halassza jövőre!
olvass tovább

Személyi jövedelemadó-kedvezmény

Az önkéntes kölcsönös pénztárba az adóévben befizetett összeg, valamint az egyéni számlán jóváírt, az adóévben megszerzett egyéb jövedelemnek minősülő összeg együttes értékének 20 százaléka, de legfeljebb az adóévben 100 ezer forint. Ugyanakkor annál a magánszemélynél, aki 2020. január 1. előtt tölti be a jogszabályok alapján rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt, a kedvezmény mértéke 130 ezer forint.

Önkéntes kölcsönös egészségpénztár(ak)ba és önsegélyező pénztár(ak)ba, illetve önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztár(ak)ba történő együttes befizetéskor a kedvezmény legfeljebb az adóévben 120 ezer forint. Ugyanakkor annál a magánszemélynél, aki 2020. január 1. előtt tölti be a jogszabályok alapján reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt, a kedvezmény mértéke 150 ezer forint.
Kiemelt támogatás az 55 éven felüli nőknek a 40 év szolgálati viszony megszerzéséhez
A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) idén novembertől foglalkoztatási programot indított azoknak az 55 év feletti munkanélküli nőknek, akiknek a nyugdíjba vonulásukhoz szükséges 40 év szolgálati időből kevesebb, mint 1 év hiányzik. a támogatás maximum 12 hónapra szól, ez idő alatt 10 hónapig a bruttó bér és járulékok 100 százalékával támogatják a munkaadókat a célcsoport foglalkoztatásához, ezért további 2 hónap támogatás nélküli foglalkoztatást kell vállalnia a munkaadónak. A támogatás mértéke a garantált bérminimum 125 százaléka lehet maximálisan, jelenleg ez havi 142 ezer 500 forint. Egy ilyen munkahely után maximum 1,5 millió forint támogatást adnak tíz hónapra a munkaadóknak, akiknek legfeljebb 300 ezer forintjukba kerül munkahelyenként a foglalkoztatás a további 2 hónapra. A lehetőség nemcsak az elsődleges munkaerőpiacon lévő foglalkoztatók számára, hanem a közszférában is megnyílik.

taxpassSzemélyi jövedelemadó-kedvezmény
olvass tovább

Szociális hozzájárulási adókedvezmény 55 év felettieknek

Az 55 év feletti természetes személyt munkaviszonyban foglalkoztató kifizető a szociális hozzájárulási adóból adókedvezményt vehet igénybe. A kedvezmény a (bruttó) munkabér, de legfeljebb 100 ezer forint 14,5 százaléka, azaz maximum 14 500 forint. Ez voltaképpen azt jelenti, hogy az érintett csoportokba tartozó dolgozók esetében bruttó 100 ezer forint munkabérig 12,5 százaléknyi szochot kell a munkaadóknak fizetni, s csak a 100 ezer forint fölötti jövedelemrészt terheli 27 százalékos adó.

Részmunkaidős alkalmazott esetén az összeg arányosan csökkentett részét kell figyelembe venni. Abban a hónapban, amelyben a munkavállaló az 55. évét betölti, a foglalkoztatót a kedvezmény az egész hónapra megilleti.

taxpassSzociális hozzájárulási adókedvezmény 55 év felettieknek
olvass tovább

Ennyi lehet a minimálbér 2014-ben

A minimálbér 2013-ban 98 000, a szakmunkás minimálbér pedig 114 ezer forint. Tavaly év végén bérajánlást nem fogadtak el, az arról szóló megállapodást jóval később, idén július közepén írta alá Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a munkaadói és munkavállalói érdekképviseletek vezetőivel. A mostani tárgyalásokon ugyanakkor a jövő évi bérajánlásról is egyeztetnek a felek.

A legutóbbi tárgyalás után a munkaadók és a munkavállalók is úgy nyilatkoztak, hogy közeledtek az álláspontok, sőt Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára optimista volt azzal kapcsolatban, hogy a december 2-i egyeztetésen megállapodás születik.
A tárgyalások jelenlegi állása szerint a munkáltatói oldal – amely eleinte az inflációval megegyező, azaz 2,4 százalékos minimálbér-emelést tartott reálisnak – már 3 és 4 százalék közötti emelést is elfogadna. Dávid Ferenc ezzel kapcsolatban azt mondta az MTI-nek: a munkaadók abban egyetértenek, hogy a minimálbér-emelés mértékének hármassal kell kezdődnie, de hogy milyen szám jön a tizedesvessző után, abban nincs egységes munkaadói álláspont. A munkaadói oldal számára 4 százalékos vagy afölötti emelés nem elképzelhető – tette hozzá. Négy százalékos emelés esetén nagyjából 102 ezer forint lenne a minimálbér és 118 500 forint a garantált bérminimum.

Gaskó István, a Liga elnöke az MTI-nek azt mondta: a szakszervezetek 5,4 százalékos minimálbér-emelést (nagyjából 103 000, illetve 120 000 forint) és 4,4 százalékos általános bérajánlást tartanak elfogadhatónak.

taxpassEnnyi lehet a minimálbér 2014-ben
olvass tovább

2014 ADÓVÁLTOZÁSAI

Áfa

2014. július 1-jétől módosul a határozott idejű elszámolású számlák áfa szerinti teljesítési időpontja. Az eredeti törvényjavaslat szerint az új Ptk. hatályba lépésétől lett volna érvényes az új szabály, de az elfogadott törvényben ezt későbbre halasztották.

Az áfatörvény 58. § (1) bekezdése szerint, ha a felek a termékértékesítésről, nyújtott szolgáltatásról
a szerződés alapján időszakonként számolnak el, vagy az ellenértéket egy időszakra állapítják meg,
akkor a teljesítés időpontja az időszak utolsó napja.
A főszabály alól csak a Ptk. szerinti közszolgáltatási szerződés alapján teljesített termékértékesítés
és szolgáltatásnyújtás, valamint a telekommunikációs szolgáltatások a kivételek. Ezeknél továbbra is
a fizetési határidő a teljesítés időpontja.
Az új szabály miatt a teljesítés időpontja előre számlázás esetén később, utólagos elszámolás esetén
Korábban lesz.
1. példa: 2014. IV. negyedévi bérleti díjat 2014.09.30-án számlázzák ki, a fizetési határidő 15 nap.
Ebben az esetben a jelenlegi szabályok szerint 2014.10.15. lenne a teljesítés időpontja, de de
az új szerint 2014.07.31. lesz.
Vannak esetek, amikor az elszámolás a tevékenység speciális jellege miatt hosszabb időt vesz
igénybe. Ilyenkor célszerű az elszámolási időszakot módosítani, hogy az ne egy adott hónap első
napjától az utolsó napjáig tartson.
Pl. ha eddig 1-jétől az utolsó napig tartott az időszak, akkor az áfa teljesítése a hónap utolsó napja lenne. Ha az elszámolási időszakot úgy módosítjuk, hogy annak vége átnyúlik a következő hónapra, akkor már 1 hónapot nyerünk az elszámolással.

Módszer Egy hónapot tartalmaz Következő hónapra átnyúlik
Elszámolási időszak 2014.07.01-2014.07.31. 2014.07.02-2014.08.01.
Áfa szerinti teljesítés 2014.07.31. 2014.08.01.
Bevallási határidő 2014.08.20.
(mivel ünnepnap, ezért 2014.08.21.)
2014.09.20.
(mivel szabadnap, ezért 2014.09.22.)
A 2012. július 1-jétől bevezetett, a mezőgazdasági termékekre vonatkozó fordított adózás szabályai
az elfogadott törvény szerint 2018. december 31-ig maradnak érvényben. A fogyasztókat általában nem, csak a sertést, sertéshúst értékesítő vállalkozásokat érinti az, hogy
5%-os áfa-kulcs alá tartozik 2014. január 1-jétől a sertés (VTSZ 0103 1000; 0103 9110; 0103 9211 és
0103 9219) és a sertéshús egészben vagy félben frissen, hűtve vagy fagyasztva (VTSZ 0203 1110 és
0203 2110). A sertéshús bármely más formában továbbra is a 27%-os áfa-kulcs alá tartozik.

Társasági adó

A TAO-törvény 22/A. §-a szerint a kis- és középvállalkozások a tárgyi eszköz beszerzéséhez,
előállításához, kizárólag e célra felhasznált hitel, pénzügyi lízing kamata után adókedvezményt
vehet igénybe továbbra is. A legkésőbb ez év utolsó napjáig felvett hitelek esetén az
adókedvezmény a kamat 40%-a. A 2014-ben vagy azt követően felvett hitelek után a
kamatkedvezmény 60%-ra nő.
Az egyéni vállalkozókra vonatkozó SZJA- kedvezmény is hasonlóan módosul.
A TAO- törvény új 8. § (8) bekezdése alapján nem kell az adóalapot növelni akkor, ha a nem jelentős
összegű hibát a feltárás napját magában foglaló év adóbevallásában veszi figyelembe. Ennek
feltétele , hogy az adóalap meghaladja a nem jelentős összegű hiba összegét.

A nem jelentős összegű hibán a számviteli törvényben meghatározott fogalmat kell érteni, illetve
mikro gazdálkodói egyszerűsített éves beszámolót készítő vállalkozás esetén a mérlegfőösszeg
legfeljebb 2%-a.
A TAO- törvény 3. számú mellékletének B) rész 21. pontja alapján elismert költségnek minősül, azaz
az adóalapot csökkenti az éttermi szolgáltatás igénybevétele nyugta alapján, ha ez az SZJA- törvény
szerinti reprezentációnak minősül, és annak ellenértékét bankkártyával, hitelkártyával fizetik meg.
Készpénzzel vagy átutalással történő fizetés esetén továbbra is csak számla alapján lesz
elszámolható költség.

KATA
A legfontosabb változás, hogy bővült azok köre, akik nem minősülnek főállású kisadózónak.
2013-ban a legalább heti 36 órás munkaviszonnyal rendelkező személy csak akkor nem minősült
főállásúnak, ha az egy munkaviszonyból származott. 2014-től az egyidejűleg fennálló több
munkaviszonyok heti munkaidejét összeadhatjuk, így a több jogviszonyból együttesen kell elérni a
min. 36 órás foglalkoztatást.
Szintén nem minősülnek főállású kisadózónak a Katv. 2. § 8. g) pontja szerint azok a személyek, akik
másik vállalkozásban egyéni vagy társas vállalkozóként biztosítottak, ideértve azt is, amikor a másik
vállalkozásban minősül főállású kisadózónak.
Nem tartalmazta az eredeti törvényjavaslat a következő, magasabb járulékalap választására
vonatkozó szabályt. A főállású kisadózó esetén lehetőség lesz arra 2014-től, hogy a vállalkozás
bejelentés alapján magasabb összegű tételes adót válasszon. Ennek összege 75 ezer Ft havonta,
amiért az ellátások számításának alapja 81.300 Ft helyett 136.250 Ft lesz. Míg a fizetendő adó csak
másfélszeresére emelkedik, addig az ellátások alapja több, mint kétharmadával nő.
A KATA- soktól 1 millió Ft összeget meghaladóan számlát befogadó adózóknak a tárgyévet követő
március 31-ig kell az adatszolgáltatási kötelezettségüknek eleget tenni. Ez a szabály a kihirdetést
követő napon hatályba is lépett, ezért már a 2013. évre is vonatkozik.
Ha a KATA-sok által kibocsátott nyugták, számlák rendelkezésre állnak és abból megállapítható abevétel megszerzésének időpontja, akkor nem kell külön a nyilvántartásban ezeket feltüntetni, abizonylatok megőrzése a nyilvántartási kötelezettség teljesítésének minősül.

A kisadózó vállalkozásokat érinti egy új helyi adó szabály is. A 39/B. § (9) bekezdése szerint az iparűzési adóra vonatkozó választás teljes adóévre vonatkozik, ezt követően megváltoztatható, de mindaddig érvényben marad, amíg eltérő választást nem jelentünk be.

Illeték

Sajnos csak 2014. január 1-jétől lesz mentes az ajándékozási illeték alól az osztalékra vonatkozó
követelés elengedése. Ha a 2013. évi beszámolóknál a kötelezettséget szeretnék csökkenteni, az
eredményt javítani ezzel, akkor az csak illeték megfizetésével lehetséges.
Szintén illetékmentes lesz a következő évtől a csődegyezség keretében vagy felszámolási eljárás
során elengedett követelés akkor, ha azt nem a csőd- vagy felszámolási eljárás alá vont gazdálkodó
szervezet tagja engedi el.

Adózás rendje

Az Art. több apró módosítása közül kiemelkedik az adófizetés módját érintő 43. § (5)-(5b)
bekezdései. Csoportos adóalanyok esetén az egyik csoporttag adóhatóságnál nyilvántartott túlfizetése bármelyik
másik csoporttag megjelölt adószámlájára elszámolható. Ennek feltétele, hogy az erről előzetes
írásos megállapodás készüljön, és azt a csoportos adóalany képviselője bemutassa az adóhatóságnak.
Az adózók mindegyikét érinti a régóta várt „egyszámlás” adófizetés. Az Art. 43. § (5b) bekezdése
szerint az elektronikus fizetéseket és elszámolásokat biztosító alrendszer elszámolási számlájára
teljesített, de felosztási rendelkezéssel nem rendezett befizetéseket
a) először a magánszemély SZJA- előlegére, a levont SZJA-ra, a kifizető által a magánszemélyektől
levont járulékokra;
b) majd a fennmaradó összeget az egyéb más adónemekre számolja el.

Mindkét csoportnál az elsődleges szempont az esedékesség sorrendje, illetve azonos esedékességű
tartozások esetén a tartozások arányában kerül elszámolásra a befizetett összeg.
Január 1-jétől hatályon kívül helyezik az Art. 51. § (3) bekezdését, ami eddig tiltotta, hogy az
önellenőrzést a bevallási határidőt megelőzően nyújtsuk be. 2014-től tehát már a hiba feltárását
követően azonnal, akár a bevallási határidő előtt is lehet önellenőrzést végezni.
A társasági adóbevallást helyettesítő nyilatkozatot az Art. 31. § (5) bekezdése alapján február 25.
helyett május 31-ig tehetik meg az alapítványok, egyesületek, egyéb nonprofit szervezetek, feltéve,
hogy vállalkozási tevékenységből bevételt nem értek el, illetve vállalkozási tevékenységhez
kapcsolódó költséget, ráfordítást nem számoltak el.
2014. július 1-jétől az ellenőrzésről szóló megbízólevél elektronikus úton is kézbesíthető. Az
adóügyekben az ügyfélkapun történő megtekintés napján az irat kézbesítettnek minősül. Ha az
iratot nem tekintjük meg, akkor a kézbesítési vélelem az irat ismételt elhelyezésétől számított
5. napot követő munkanapon áll be.

SZJA

Az eredeti törvényjavaslat szerint a külföldi pénznemben megszerzett jövedelmek Ft-ra történő
átszámításához alkalmazandó árfolyamok szabályai változtak volna. Ez a végső törvényből kimaradt,
tehát jövőre is változatlan módon kell számolni.
Pozitív változás, hogy az SZJA- törvény 70-71. § szerinti juttatások esetén az utalvány formájában
adott juttatásokra vonatkozóan a 69. § (3) bekezdése kimondja, hogy a juttatás csak akkor felel meg
a feltételeknek, ha azok nem válthatók vissza. Sajnos ugyanezt az adómentes juttatásokra nem írja
elő a törvény, így a csalások visszaszorítására továbbra sem alkalmas a jogszabály.
Tbj. és szociális hozzájárulási adó
Az egészségügyi szolgáltatási járulék 2014-ben 6.810 Ft/hó (227 Ft/nap) összegre emelkedik. A
kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozó jövőre már akkor is mentesül az egészségügyi
szolgáltatási járulék alól, ha minimum heti 36 órás munkaviszonya van (több munkaviszony heti

óráinak száma összeadható), illetve az állat-egészségügyi szolgáltató tevékenysége szünetel.
A tanulószerződéssel foglalkoztatott szakmunkástanulónál módosul a járulékalap, és a szerződésben
meghatározott díj helyett a ténylegesen kifizetett jövedelem után kell járulékot és adót fizetni.
A felsőoktatásról szóló törvény szerint a hallgatók a szakmai gyakorlatukat hallgatói
munkaszerződéssel teljesíthetik. Ha a gyakorlat ideje a 6 hetet eléri, akkor kötelező díjazást adni,
ettől rövidebb idő esetén csak lehetőség van rá. Ha 2013-ban díjazást kapott a hallgatói
munkaszerződéssel foglalkoztatott hallgató, akkor biztosítási jogviszony keletkezett, így járulék- és
szociális hozzájárulási adókötelezettség terhelte a bérét. 2014-től a Tbj. 11. § d) pontja szerint
nem biztosított a hallgatói munkaszerződéssel foglalkoztatott hallgató, így sem szociális
hozzájárulási adót, sem egyéni járulékot nem kell fizetni utánuk.
Októberi hírlevelünkben külön cikkben ismertettük a családi járulékkedvezményt. Ennek szabályait
a tervezetnek megfelelően fogadták el. Mindössze annyi változás volt, hogy a múlt havi
hírlevelünkben problémaként említett kedvezmény igénybevételének sorrendjét az elfogadott
törvényben már sikerült helyretenni. A családi járulékkedvezmény összegét először a természetbeni
egészségbiztosítási járulékból, majd a pénzbeli egészségbiztosítási járulékból, végül a
nyugdíjjárulékból lehet érvényesíteni.
A szociális hozzájárulási adót érintő legnagyobb változások nem a törvénymódosításból erednek,
hanem a korábban elfogadottak szerint bizonyos kedvezmények megszűnnek.
Tekintettel arra, hogy 2013-ban már nem volt kiváltható a STAR T-kártyák egyike sem, ezért
2014-ben kizárólag a legfeljebb középfokú végzettségű, sima STAR T-kártyával rendelkező
pályakezdő után érvényesíthető ilyen kedvezmény. Mivel rá a 25 éven aluliak kedvezménye is
alkalmazható , itt a bér összegétől függően kell dönteni, hogy a munkáltató melyiket érvényesíti.
2014-től megszűnik a munkabérek nettó értékének megőrzését célzó adókedvezmény (460. §) is.
Bár a Karrier Híd kedvezményre vonatkozó részt nem hatálytalanították, de jövőre már nem lesz ez
sem. Mivel a kártya kiállítását csak 2012.10.31-ig lehetett kérni, az igazolás kiállításának kelte pedig
megegyezik a kérelem benyújtásának időpontjával, és a kedvezmény csak 12 hónapig érvényesíthető, ezért utoljára 2013. novemberében lehet ezzel élni.

Új kedvezmény az Eat. 462/F. § alapján a doktori képzésben részt vevő hallgató vagy doktorjelölt
munkavállalót foglalkoztató, kutatóhelynek minősülő kifizető által igénybe vehető kedvezmény.
Ennek mértéke legfeljebb 200 ezer Ft munkabér 14,5%-a.
A szabad vállalkozási zóna kedvezményénél könnyítést jelenthet, hogy a dolgozónak a lakóhelye nem
feltétlenül kell az adott zónában legyen. Megfelelő az is 2014-től, ha a lakóhelye a zóna határától
közúton max. 20 km-re található, vagy ugyanabban a területfejlesztési statisztikai térségben van,
mint ahol a szabad vállalkozási zóna.

Pénzügyi tranzakciós illeték
Az eredeti törvényjavaslatban szerepelt a pénzügyi tranzakciós illeték is, az indoklás szerint a

gazdaság fehérítése céljából a bankkártyás fizetések illetékmentesek lettek volna. Ez az elfogadott
törvényben már nem szerepelt, pedig nem nehéz kiszámolni, hogy a 0,3%-nyi illetékből vagy a
kártyás vásárlások esetén el nem vesző áfából keletkezett volna nagyobb bevétele az államnak.
Feltöltési kötelezettség
December 20-a egy fontos határidő a vállalkozások számára, hiszen az egyes adótörvények feltöltési
kötelezettséget írnak. Ilyenkor minden könyvelő és az érintett cégvezetők elővehetik a különleges
képességeiket és megjósolhatják, hogy mennyi lesz a várható eredményük és adóalapjuk.
Gyakran hangzik el, hogy a várható adó 90%-ára kell feltölteni. A törvény pontos értelmezése szerint
a várható adóra (100%-ra) kell feltölteni. Az Art. 172. § (12) bekezdése csak a mulasztási bírság
alapjának meghatározásakor mentesíti a szankció alól azokat, akik legalább a 90%-ára feltöltötték az
adóelőlegüket. A mulasztási bírság alapja a tényleges éves adó 90%-a és a feltöltött összeg
adóelőleggel együttes összegének különbözete, ha ez utóbbi a kevesebb. A különbözet után
20% mulasztási bírságot ró ki a NAV.
A 2013. évi CC. törvény módosította a 172. § (12) bekezdést, de mivel az csak a kihirdetést követő
30. napon lép hatályba, így a december 20-ára esedékes feltöltésnél nem alkalmazható. A módosítás
lényege, hogy a mulasztási bírság számítása során a feltöltési kötelezettség határideje és a mérleg fordulónap árfolyama közötti különbségből származó nyereségjellegű, adóalapba tartozó árfolyam-különbözetet figyelmen kívül kell hagyni.

Társasági adó
A TAO- törvény 26. § (10) bekezdése szerint feltöltésre azok a kettős könyvvitelt vezető vállalkozások
kötelesek, akiknek a 2012. évi árbevételük a 100 millió Ft-ot meghaladta. Az árbevételt éves
szinten kell vizsgálni, tehát azoknál a cégeknél, akik nem teljes évben működtek, arányosítani kell.
Pl. 2012.03.01-én tevékenységet kezdő vállalkozás 2012. évi árbevétele 85 millió Ft volt, akkor az
éves szinten számított árbevétele már meghaladja a 100 millió Ft-ot, tehát feltöltésre kötelezett.
A számítás módja az alábbi:
Éves szinten számított árbevétel = Árbevétel * Év napjainak száma / Időszak napjainak száma =
85.000.000 Ft * 366 nap / 306 nap = 101.666.667 Ft.
A várható adó összegénél figyelmen kívül lehet hagyni azokat az Európai Uniótól és/vagy a
költségvetéstől származó támogatásokat, amelyek az adóév utolsó hónapjának 15. napjáig (dec. 15-
ig) nem kapott meg az adózó.
Az Art. 1. sz. melléklet I. B 2. d) pontja szerint a társasági adóelőleg-kiegészítés bevallási határideje
a tárgyév utolsó hónapjának 20. napjáig, azaz normál üzleti éves cégek esetén december 20-ig kell
bevallani.
A társasági adó feltöltéséről bevallást is kell adni, mely a 1301 nyomtatványon teljesíthető.
A bevallás időszakaként azt kell megadni,amikor az üzleti évben működött. Normál
esetben tehát időszakként 2013.01.01 2013.12.31-et kell megadni.
A 1301 bevallás főlapján jelölni kell, hogy azt a társasági adóelőleg-kiegészítés miatt
adjuk be. Ezen a bevalláson a másik két (energiaellátók jövedelemadója, innovációs
járulék) adóelőleg-kiegészítésen kívül más nem szerepelhet.
A társasági adóelőleg-kiegészítés összegénél meg kell becsülnünk a várható éves társasági adót,
majd ebből kell levonni az előírt adóelőlegeket. Fontos, hogy nem a folyószámla egyenlegét vesszük
figyelembe a bevallandó összeg megállapításakor, azt csak a ténylegesen befizetendő összeg

utalásakor számíthatjuk be.
A példában szereplő „várható éves adó”-nál el kell dönteni, hogy a 100%-ból vagy csak a még nem
büntetendő 90%-ból indulunk ki.
Összeg Megjegyzés
Várható éves adó 10.000 ezer Ft
I. negyedévre előírt adó 2.000 ezer Ft
II. negyedévre előírt adó 2.000 ezer Ft
III. negyedévre előírt adó 1.500 ezer Ft
IV. negyedévre előírt adó 1.500 ezer Ft
Bevallandó adóelőleg-kiegészítés 3.000 ezer Ft 1301-01. 15. sorába írandó
Adófolyószámlán lévő egyenleg 500 ezer Ft túlfizetés
Utalandó adó 2.500 ezer Ft kiegészítés + IV. negyedévi előleg ± folyószámla egyenlege
Ha a várható éves adó kevesebb, mint az előírt előlegek, akkor a bevalláson nullát kell
szerepeltetni . Ebben az esetben is be kell fizetni a IV. negyedévre vagy a 12. hónapra előírt
adóelőleget.

Iparűzési adó

Az iparűzési adóra vonatkozó feltöltési kötelezettséget nem a helyi adókról szóló törvény, hanem az
Art. írja elő. Ez alapján az iparűzési adó tekintetében feltöltési kötelezettsége ugyanazoknak a
vállalkozásoknak van, akik társasági adó tekintetében is adóelőleg-kiegészítésre kötelezettek.
Bár 2013-tól bevezették az új adózási formát, a kisvállalati adót, amit a legfeljebb 500 millió Ft-os
bevétellel rendelkező cégek választhattak. Köztük biztosan sokan voltak korábban feltöltésre
kötelezettek is. Tekintettel arra, hogy az Art. erre vonatkozó szabályait nem módosították, így
azoknak a kisvállalati adó szerint adózó cégeknek sem kell iparűzési adót feltölteni, akiknek több
volt a bevételük tavaly, mint 100 millió Ft.
Az iparűzési adóelőleg-kiegészítésről szintén bevallást kell adni a helyi önkormányzatok nyomtatványain (Budapesten a 2013-40 számú nyomtatványon).

Az EVA alá tartozó minden vállalkozásnak december 20-ára adóelőleg-kiegészítési kötelezettségük van. Külön bevallást nem kell beadni, a feltöltés összegét elegendő az éves bevallásban szerepeltetni.

Környezetvédelmi termékdíj

A környezetvédelmi termékdíjnál nincs szükség jóslatokra, hiszen itt a III. negyedévi bevallásban
már ki kellett számolni az I-III. negyedévek alapján a december 20-ára esedékes feltöltési
kötelezettséget.
Az október 21-ére esedékes III. negyedévi termékdíj-bevallásokat először a NAV tévesen dolgozta
fel. Először előírták a III. negyedévre vonatkozó összeget és a feltöltés összegét is a folyószámlán.
A hibát jeleztük feléjük, így most már a folyószámlán helyesen szerepel, 2013.12.20-ára
„Körny. term.díj előleg” címen írták elő.
2014. évre vonatkozó bejelentések
Az év vége nemcsak a feltöltési kötelezettségek miatt fontos, hanem a jövő évre vonatkozóan is
több döntést kell hozni a vállalkozásoknak. Cikkünkben néhányat kiemelünk a nyereségadóra és az
áfára vonatkozó választási lehetőségekből.

Pénzforgalmi áfa

Az Art. 22. § (2) bekezdése alapján az adóév utolsó napjáig tehető meg a pénzforgalmi áfa
választására, vagy az abból való kilépésre vonatkozó választás.
A pénzforgalmi áfa választása akkor célszerű, ha a cégnek általában fizetendő áfája van és
jellemzően a vevők később fizetnek. A választás előtt meg kell vizsgálni egyrészt, hogy megfelel-e a vállalkozás az áfatörvény feltételeinek (125 millió Ft adóalap kivételekkel, kisvállalkozás), másrészt azt, hogy a vevők hogyan fogadják. Az év során több ügyfelünk is jelezte, hogy állami tulajdonú vállalatok, nagyobb cégek nem fogadták be azokat a számlákat, amelyek pénzforgalmi áfásak voltak. Ha tehát néhány vevővel áll kapcsolatban a vállalkozás, akkor mindenképpen érdemes felmérni a várható reakciót.

EVA

Azoknak az egyéni és társas vállalkozásoknak, akik 2014-től szeretnének belépni az EVA hatálya alá,
2013. december 20-ig kell az erről szóló bejelentést megtenniük. Ha a bejelentést megtette a
vállalkozás, de ezt vissza szeretné vonni, akkor ugyanezen időpontig van erre lehetőség.
December 20-ig van lehetőség az EVA-ból való kilépésre is. Ez alól csak az az eset a kivétel, amikor
EVA helyett kisadózást választ a vállalkozás, hiszen a KATA év közben is választható.

Alanyi mentesség vagy áfa

Az alanyi mentesség szintén az Art. 22. § (2) bekezdése alapján az adóév utolsó napjáig választható,
illetve az abból való kilépésre is eddig van lehetőség.
Az alanyi mentesség értékhatára 6 millió Ft. A 2014. évi választás feltétele az, hogy 2013-ban sem és
várhatóan 2014-ben sem haladja meg ezt a határt.
Mivel a KATA-ra is 6 millió Ft-os értékhatár vonatkozik, ezért gyakran hiszik azt a vállalkozók, hogy a
kisadózó csak alanyi mentes lehet, pedig ő ugyanúgy választhat áfa-kötelezettséget. Ha jellemzően
vállalkozások számára értékesít vagy nyújt szolgáltatást, és a beszerzéseit is áfa terheli, akkor
célszerű lehet az áfa-kötelezettséget választani. Mivel kisadózó a bevételeit is pénzforgalmi Mivel kisadózó a bevételeit is pénzforgalmi
szemléletben tartja nyilván, ezért javasolt az áfa tekintetében is a pénzforgalmi elszámolást
választani.

Adókötelessé tétel

Az áfatörvény 86. § (1) j)-l) pontjai szerint
– a beépített ingatlan és ehhez tartozó földrészlet értékesítése (kivéve annak, amelynek első
rendeltetésszerű használatbavétele nem történt meg vagy az megtörtént, de a használatbavételi
engedély jogerőre emelkedése vagy tudomásul vétele és az értékesítés között még nem telt el 2 év);
– a beépítetlen ingatlan értékesítése, kivéve telek;
– ingatlan bérbeadása, haszonbérbeadása
adómentes. Az áfatörvény 88. §-a szerint adókötelessé tétel választható. Ha a tevékenységet a
vállalkozás már végzi, akkor az Art. 22. § (2) bekezdése szerint az év végéig tehető meg a
nyilatkozat, mely január 1-jétől lesz hatályos.
Év közben csak akkor van lehetőség ilyen nyilatkozat megtételére, ha a tevékenységet még nem
végezte.

Árfolyam
Az áfatörvény 80. §-a szerint az alkalmazandó árfolyam főszabályként a hitelintézet deviza-eladási
árfolyama. Ettől eltérően az adózó előzetes bejelentést tehet a NAV-hoz, hogy az MNB árfolyamát
alkalmazza. A bejelentés határidejére vonatkozóan csak annyi előírást tartalmaz a törvény, hogy
előzetesen történjen meg, tehát ha 2014-től az MNB-árfolyamot szeretnénk alkalmazni, akkor
2013.12.31-ig kell azt megtenni.
Azok, akik MNB-árfolyamot választottak korábban, de ezt módosítani kívánják, figyelembe kell
venniük, hogy a választás évét követő naptári év végéig attól nem térhet el.

taxpass2014 ADÓVÁLTOZÁSAI
olvass tovább