A tagi kölcsönről

January 2, 2017

Tagi kölcsönnek nevezzük azt, amikor a cég tulajdonosa kölcsönt nyújt a saját vállalkozásának.
A tagi kölcsön azonban sokszor csak egy bejegyzés a könyvelésben, mivel a valóságban nem is történik pénzmozgás.

Ez a könyvelési bejegyzés leggyakrabban ott fordul elő, ahol a cég a bevételeiről nem, vagy csak részben ad számlát, és ezért a kiadásait a könyvelt bevételei nem fedezik.
Mivel a könyvelésben megjelenő kiadások pénzügyi fedezetét is fel kell tüntetni, a legkézenfekvőbb megoldás az, hogy a hiányzó bevétel forrásaként a cég tagjai által nyújtott kölcsön kerül be a nyilvántartásba.

A könyvelő általában meg sem kérdezi a ügyfelét, automatikusan bevételezi a tagi kölcsönt a pénztár-nyilvántartásba, ha a költségek lekönyvelése miatt a pénztár mínuszba megy.

El lehetne kerülni ezt, ha a tulajdonosok figyelnének arra, hogy csak annyi költségszámlát számoljanak el, amennyire a pénztárban nyilvántartott pénzkészlet fedezetet nyújt.
A valóság ezzel szemben az, hogy a tulajdonosok legtöbbször csak a mérlegkészítés és az éves adóbevallás elkészítésekor szembesülnek azzal, hogy a nyilvántartások szerint jelentős összegű tagi kölcsön befizetésre került sor.

Az adóellenőrök kiemelt figyelmet fordítanak arra, ha egy cég nyilvántartásaiban tagi kölcsön van feltüntetve. Ha az adóhivatal ilyen tételt talál, akkor a cég ellenőrzése is szigorúbb keretek között folytatódik, de a NAV 2012. II. félévétől kezdve már kötelezően elrendeli a tagi kölcsönt nyújtó cégtulajdonos vagyonosodási vizsgálatát is.
Ez a NAV gyakorlata ma is, és így marad a jövőben is mindaddig, amíg a tagi kölcsönök hátterének felderítése annyi többlet adóbevételt hoz a NAV-nak, mint mostanában.

A tagi kölcsön ellenőrzések – jelenleg – minden harmadik esetben zárulnak adóhiány megállapításával.

Bár a legtöbb cégtulajdonos tudja, hogy baj lesz belőle, mégis halogatja a probléma megoldását.
Ez rossz stratégia!
A tagi kölcsönből származó fenyegetések nem enyésznek el az idő múlásával.

A könyvelésből a tagi kölcsönt el kell Úgymond tüntetni!

Könnyű ezt megoldani?

A legegyszerűbb lenne visszafizetni, erre azonban csak ritkán van lehetőség, mivel a cégnek nincsenek meg ehhez a pénzeszközei. Ha meglettek volna, akkor a tagi kölcsön igénybevételére nem került volna sor.
A visszafizetés csak a bevételekből lenne lehetséges, ebben az esetben azonban a többletbevétel ÁFA tartalmát, és a bevétel legalább 10%-os társasági adóját is meg kellene fizetni.

Külső forrást csak akkor tud igénybe venni a cég a tagi kölcsön kivezetéséhez, ha az kiállná a kötelezően meginduló vagyonosodási vizsgálat próbáját.
A tagi kölcsön elengedése esetén az elengedett kölcsön összegével a cég bevételeit meg kell növelni, ugyanezt kell tenni akkor is, ha a kölcsönkövetelés elévül. Az elengedett, vagy elévült tagi kölcsön összege után tehát legalább 10 % társasági adót kell fizetni.
Az elengedett tagi kölcsön után a társasági adón felül 18% – ajándékozási illetéket is meg kell fizetni.
Abban az esetben, ha a cég bevallásai nem ennek megfelelően készültek, az adó- és illetékhiányt az adóellenőrzés tárja fel, úgy 50-200% adóbírságra, mulasztási bírságra, és a késedelmi pótlék megállapítására kell számítani.

Találkoztunk olyan próbálkozással is, hogy a tagok a tagi kölcsön követelésükkel apportként (nem pénzbeli hozzájárulásként) felemelték a cég törzstőkéjét.
A cégbíróság be is jegyezte a tőkeemelést, de az adóellenőrzés során súlyos következményei lettek ennek a lépésnek. Az ilyen tőkeemelés ugyanis a tagi kölcsön elengedésének minősül.

Mit lehet kezdeni ezzel a problémával?

Ha az adóellenőr már átadta a megbízólevelét, és az adóellenőrzés megkezdődött, akkor rendszerint már nincs mit tenni.

Az adóbevallásban fel kell tüntetni a tagi kölcsön összegét.
Az adatok elektronikus adatbázisba kerülnek, ahol automatikus lista készül azokról a társaságokról, amelyekben tagi kölcsön van. azokról a társaságokról, amelyekben tagi kölcsön van.
A NAV kedvére eldöntheti, hogy milyen nagyságú tagi kölcsön esetén kezdi meg a konkrét ellenőrzést.
Az ellenőrzés során meg kell nevezni azt, akitől a társaság a tagi kölcsönt kapta.

Az ellenőrzés része lesz a tagi kölcsönt adó személy vagyonosodási vizsgálata, melynek során a vizsgált személynek kell kétséget kizáró módon bizonyítania, hogy a kölcsön folyósítása adózott pénzből történt, és bizonyítania kell kétséget kizáró módon azt is, hogy ez a pénz ténylegesen a rendelkezésére állt.

Az ellenőrzés során sor kerül a cég bevételeinek vizsgálatára is.
A tagi kölcsön alapja lehet annak, hogy a NAV becslési eljárással állapítsa meg társaság korábbi bevételeit és emiatt adóhiányt mutasson ki.